A város geometriája és a légkondicionálás használata

Nem csak az éghajlatról van szó: az épületek magassága, sűrűsége és függőleges beépítése befolyásolja a városi hűtés iránti igényt.

Hogyan csökkentheti a városrendezés a légkondicionálás használatát? — Egy tanulmány elemezte a városi hűtés iránti igényt befolyásoló tényezőket, és megállapította, hogy a város alakjának is megvan a maga sajátos súllyal bír (Fotó: Envato)

A globális felmelegedés és avárosi terjeszkedés a hőgazdálkodást a világ minden táján a városok élhetőségének egyik legnagyobb kihívásává teszik. Kizárólag a következőkre támaszkodunk:légkondíciónálás Ez a hősziget problémájának felerősítését kockáztatja ahelyett, hogy megoldaná azt – miközben növeli az energiafogyasztást, és ennek következtében a kibocsátásokat is.

A nagy hatékonyságú és passzív hűtésű épületek építészete és tervezése minden bizonnyal segíthet csökkenteni a városi hűtési igényt, de a városszerkezet, és a tágulásának módja súlyt kap.

A városi hűtés iránti igény nem csak az éghajlattól függ

Egyre nagyobb városok egy egyre forróbb világban. Sűrű, betonozott városi agglomerációk, amelyek felerősíti a hő hatásátA hűtés már komoly problémát jelent a világ számos városában. Először is, mivel túl sokan nem engedhetik meg maguknak az otthoni légkondicionáló vagy szellőztető rendszereket, végső soron a városon múlik, hogy mindenki számára biztosítsa az élhető tereket.

Még ha mindenkinek lenne is hozzáférése hűtőberendezésekhez, akkor is fennállna egy probléma: a légkondicionálók nem vonják el a hőt, hanem a szabadba viszik; a nagy, sűrűn lakott városokban a több millió kültéri egység által kibocsátott hő akár 1-2°C-kal is megemelheti a környező levegő hőmérsékletét az esti és éjszakai órákban.

L 'a légkondicionáló széleskörű használata Nemcsak a városi hősziget jelenségéhez járul hozzá, hanem jelentősen befolyásolja az energiafogyasztást is, túlterheli az elektromos hálózatokat és növeli a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, amelyek idáig juttattak minket. A légkondicionálás nem fenntartható megoldás. Vagyis nem lehet az egyetlen. Ezért az elmúlt években a technikusok és a várostervezők figyelme olyan stratégiák kidolgozására irányult, amelyek lehetővé teszik a következőket: csökkenteni a hűtési igényt a gyökerénél fogva. Ezért passzív hűtésről és bioklimatikus építészetről, városi zöldfelületekről, szigetelésről és fényvisszaverő felületekről beszélünk, amelyek csökkenthetik a hőmérsékletet a városokban és az épületeken belül. Mégis, még a maga a város szerkezete Súlya van a hűtési igény szempontjából.

A zöldön túl: Városaink háromdimenziós geometriája

Ahhoz, hogy komolyan kezelni lehessen a városi hűtés iránti igényt, a várost úgy kell megtervezni, hogy magát a szerkezetét – a háromdimenziós evolúcióját, amely a következőkből áll: morfológia és demográfiai nyomás – segít csökkenteni a hűtőberendezések szükségességét. Ez derül ki egy idén publikált indiai tanulmányból Nature Communications, amely elemezte a kapcsolódó adatokat 88 indiai város és 52 globális város A városi hűtés iránti igényt jelentősen befolyásoló térbeli tényezők azonosítása érdekében arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos specifikus elemek valóban növelhetik a beltéri hűtés iránti igényt.

A városi beépítés sűrítése, a zöldfelületek csökkenése és a vízszigetelt felületek számának növekedése pozitív korrelációt mutat a növekedési tendenciával.
Hűtési foknapok (CDD-hum), azaz a hűvös és száraz környezet fenntartásához szükséges teljes energiamennyiség. De úgy tűnik, hogy az épületmagasságok növekedése is hozzájárul a hűtési igényhez.

„Az épített szerkezetek térbeli kiterjedése és konfigurációja – különösen a városok térfogati terjeszkedése és növekedése, a magassági fejlődés, az üregkitöltéssel történő konszolidáció és a térfogati sűrítés – jelentősen hozzájárul a városi hűtés energiaigényének változásaihoz, mind az alacsony és közepes jövedelmű régiókban, mind a magas és felső közepes jövedelmű régiókban.”

a kutatásban le van írva.

Egyre melegebbek a városok, de a légkondicionálás önmagában nem elég. — A légkondicionálás nem lehet az egyetlen megoldás a területen, már csak azért is, mert széles körű használata súlyosbíthatja a problémát (Fotó: Envato)

Vertikális növekedés és hőlábnyom: a szerkezet kérdése

Regionális éghajlat és földrajzi elhelyezkedés nem elegendőek egy város hűtési igényének meghatározásához. Az ugyanabban a régióban fekvő és azonos jellemzőkkel rendelkező városok – például az Indo-Gangetikus-síkság hátországában és a forró, párás tengerparti övezetben található egyes városok – meglehetősen eltérő hűtési profilokat mutatnak. Másrészt az eltérő éghajlati viszonyokkal rendelkező, de hasonló térfogati profilok hasonló UCD (városi hűtési igény) szinteket mutattak, kiemelve a városi épületkonfiguráció lehetséges szerepét a hűtési igény modulálásában.

„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a városok hűtési energiaigénye nemcsak a regionális kontextustól, a helyi éghajlattól és a városmérettől függ, hanem a horizontális terjeszkedés, a vertikális fejlesztés, az épülettelítettség és a népsűrűség kölcsönhatásából adódik, a regionális-éghajlati kontextussal kombinálva.”

a tanulmányban le van írva.

Különösen a volumetrikus növekedés, ahol a városok inkább magasabbak, mintsem terjeszkednek, kulcsfontosságú tényezővé válik a városi hűtés iránti növekvő igény alakításában.

„Az eredmények arra utalnak, hogy a jövőbeli városi klímareakcióknak figyelembe kell venniük ezt az eltolódást, mivel a vertikális tömörödés továbbra is átalakítja a városok termikus jellemzőit”

magyarázzák a Kharagpurban található Indiai Műszaki Intézet kutatói.