A 30 km/h-s sebességkorlátozástól a zöld infrastruktúráig: hogyan tervezi át a Konföderáció a városi tereket a hőszigetek elleni küzdelem érdekében.

Le hőhullámok A tavaly nyári eredmények azt mutatták, hogy a klímaváltozás hatásai már láthatóak, még Európa szívében is. A svájci városok az elsők között adtak hitelt a klímakutatók szavainak, és régóta ambiciózus mérséklési politikákat folytatnak, helyi intézkedéseket hajtanak végre. éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás A lakosság védelme a szélsőséges hőségtől. Ezek közé tartozik a vízi utak természetes állapotának helyreállítása, a városrészek zöldítése és az aszfalt lehető legtöbb felületről történő eltávolítása. Ehhez azonban a környezetről alkotott elképzelésünk mélyreható átalakítására van szükség. városi mobilitás.

Klímaváltozás Svájcban: kihívások a városi területek számára

Hőszigetek, intenzívebb és gyakoribb esőzések, valamint egyre kevésbé havas telek: a klímaváltozás hatásai ma már a svájci városokban is egyértelműen láthatók. Ez a jelenség a lakosság nagy részét érinti, tekintve, hogy a svájci lakosok közel háromnegyede városi területeken él.

Ahogy emlékszel Ana Maria Vicedo-Cabrera, a Berni Egyetem Klímahatás és Közegészségügyi Tanszékének professzora, „A szélsőséges időjárási események megváltoztatják a globális betegségprofilt és súlyosbítják a meglévő közegészségügyi fenyegetéseket.”, különösen a kiszolgáltatott csoportok, például az idősek, a krónikus betegségben szenvedők, a korlátozott társadalmi-gazdasági erőforrásokkal rendelkezők, a várandós nők és a gyermekek rovására.

A város már most is választható forgatókönyv az egyre melegedő és kiszámíthatatlanabb éghajlathoz való alkalmazkodási stratégiák tesztelésére: a városi környezet, amely ugyanúgy megszilárdítja a Földet, mint a társadalmi egyenlőtlenségek, egy olyan… fordulópont az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak súlyosbodásáhozVicedo-Cabrera professzor rámutat, hogy a városok egyedülálló lehetőségeket is kínálnak e hatások enyhítésére:

A városi környezetben alkalmazott klímaváltozásra való felkészülési stratégiák valószínűleg további egészségügyi előnyökkel járnak. Például a városi hősziget hatásának enyhítésére szolgáló zöld infrastruktúra megvalósítása segítene fenntartani a jó mentális jólétet, ösztönözné a fizikai aktivitást és javítaná a szív- és érrendszeri egészséget. Hasonlóképpen, a fedett, légkondicionált közterek (pl. klímamenedékek) használata hőhullámok idején javíthatná a társadalmi kohéziót és csökkenthetné a társadalmi elszigeteltséget, különösen az idősebb emberek körében.

És már vannak olyan projektek, amelyek mutatják ennek a megközelítésnek a sikerre való képességét, mint például a terv Optingerstrasse, Bern „szivacsvárosa”, amely politikusokat, tudósokat és a helyi lakosságot egyesíti a hősziget jelenség elleni küzdelemben.

Svájci városok felkészülnek a melegebb világra

De nem csak kísérleti beavatkozások léteznek Bern, mint például a Schützenmatte vagy a Stöckacker Süd komplexum zöldítése. Az éghajlathoz való alkalmazkodás látszólag egyszerű, mégis alapvető intézkedéseket is magában foglal, mint például az idősek számára klimatizált menedékhelyek biztosítása, fák ültetése és a lehető legtöbb aszfalt eltávolítása.

A Baselpéldául a köztereken eltávolítják az áthatolhatatlan felületeket, és ahol lehetséges, növényzetet ültetnek.

„A fák száma Bázelben folyamatosan növekszik. 2020 és 2025 között összesen 1.147 fát ültettünk.”

államok Conradin Cramer, Bázel-Stadt kanton államtanácsosa. A Voltaplatzon például körülbelül 670 négyzetméter aszfaltot távolítottak el, 12 új virágágyást hoztak létre, a törékeny fákat ellenállóbb példányokra cserélték, és árnyékos padokat helyeztek el. A város végrehajtotta a „Net Zero 2037” klímavédelmi stratégiát és 64 alkalmazkodási intézkedést, beleértve a tömegközlekedés fejlesztését és az épületek energiahatékony felújításának előmozdítását.

Freiburg Megerősíti az idősekre vonatkozó hőhullám-tervét, és egy 10 kulcsfontosságú intézkedés köré épülő klímatervet hajt végre, beleértve az ellenálló zöldterületek előmozdítását, a városi hűvös zónák fejlesztését, a városi hőszigetek elleni küzdelmet, a vízkészletek „szivacsváros” koncepcióján alapuló kezelését, a természeti erőforrások védelmét és a kockázatok nyomon követését. A város fokozatosan integrálja a svájci fenntartható építési szabványt az újjáépítési projektjeibe.

A terve LausanneA 2021-ben elfogadott terv az egyik legambiciózusabb: a város 2030-ra klímasemlegességet kíván elérni, ezért számos intézkedést tartalmaz a fenntartható mobilitással, valamint a fűtéshatékonyság javításával és kísérleti öko-negyedekkel, mint például a Plaines-du-Loup.

Mobilitási Városok Konferenciája: Szüntessük meg az aszfaltot

Az városi mobilitás Nem másodlagos kérdésről van szó, ha a klímaváltozás hatásainak enyhítéséről beszélünk: ahhoz, hogy a városok lélegezni tudjanak, és megakadályozzuk a hőszigetek kialakulását, most már világos, hogy szükségünk van rá. távolítsa el a lehető legtöbb aszfaltotVagyis teret kell elvennünk a forgalomtól és az autós élettől, és vissza kell adnunk azt a természetnek. Ahogy a Svájci Városok Uniója nemrégiben kiadott sajtóközleményében is szerepel, ez a törekvés egyszerű, de már nem halogatható intézkedéseket igényel, mint például a... 30 km/h sebességkorlátozásAhogy elmagyarázta Eszter Keller, a Mobilitási Városok Konferenciájának elnöke és Bázel város államtanácsosa,

„Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és a közlekedéspolitikának kéz a kézben kell járnia. Ha azt akarjuk, hogy klímabarát és kellemes városokban éljünk, hatékonyabban kell kihasználnunk az utakat, és a 30 km/h sebességkorlátozás kulcsfontosságú intézkedés.”

A közlekedési tisztviselők rámutatnak a helyfelszabadítás módszereire, Mobilitási Városok Konferenciája, jól ismertek: a tömegközlekedés, a gyalogos- és kerékpáros forgalom előtérbe helyezése, a gépkocsival történő utazások elhalasztása, a járművek kihasználtságának növelése, a parkolás optimalizálása és a sebesség csökkentése. Ahogy a sajtóközleményben is kifejtik,

„Egy kilométeres szakaszon a sebességkorlátozás 50 km/h-ról 30 km/h-ra csökkentése több száz négyzetméternyi zöldfelületet szabadít fel. Különösen a főutakon a 30 km/h-s sebességkorlátozás ezért a hatékony klímaadaptáció előfeltétele, nem is beszélve a közlekedésbiztonságra és a zajcsökkentésre gyakorolt ​​pozitív hatásairól.”

Ezért kérik a kantoni hatóságokat, hogy "ne akadályozd, vagy akár csak blokkold„30 km/h sebességkorlátozás bevezetése a svájci városokban, lehetővé téve az önkormányzatok számára, hogy önállóan döntsék el, hol alkalmazzák ezt a sebességcsökkentést.”

Íme három betekintés, amelyek érdekelhetik:

Természet és környezeti igazságosság: Hogyan formálják a folyók a városokat
Oosterwold: A városi kísérlet, amely az önszerveződést ünnepli
Extrém hőség: a világ legveszélyeztetettebb városai