Szupertömbös városok átalakítása: egy ökológiai forradalom, amely ütközik a piaci logikával és a lakosok tiltakozásaival

Egy autók által uralt városi tér átvétele és a határain kívüli forgalom lezárása, hogy a környéket visszaadjuk az embereknek: a képlet szuperblokk egyszerűnek tűnt, legalábbis papíron.

Ez a Barcelonában született, majd világszerte tucatnyi városban gyorsan megismételte a tervezési stratégiát, amely a következőket ígérte: újraértelmezni magát a szomszédság fogalmátManapság azonban a kezdeti lelkesedést egy összetettebb egyensúlyozás váltotta fel, amelyben a környezeti előnyök ütköznek az ingatlanpiac szabályaival és a helyi politika nehézségeivel.

Szuperblokkok, vagyis szuperblokkok: gyalogos negyedek a város élhetőségéért

A 2010-es évek végén Barcelonában született kortárs koncepció szuperblokk (szuperilla katalánul, szupermanzana (spanyolul) célja a városi életminőség javítása kis gyalogosnegyedek létrehozásával, amelyek gazdagok városi zöldterületekben és rekreációs terekben, és amelyek blokkolják a határaikon kívüli járműforgalmat. A tömegközlekedés így a környék külső kerületére koncentrálódik, míg a benne lévő, visszanyert teret újragondolják és átalakítják, hogy a közösséget szolgáló erőforrássá váljon.

Barcelona városa, úttörő szerepet játszott a régi idők ihlette koncepció kidolgozásában Howard „Kertvárosa” (1916) több mint 500 szupertömb építését írja elő a városi területen. Eközben, több európai város A katalán ihletet követve a superilla különböző variációit hozták létre: Gentet, Bécset, Vitoria-Gasteizt, de olyan nagyvárosokat is, mint Milánó és Berlin.

A szuperblokkok nem mind egyformák: először is ott vannak a Kínai „megalotok”, amelyek a belső zöldterületekkel rendelkező, zárt lakóparkokat részesítik előnyben, ami nagyon eltér az európai változatoktól. És még az Öreg Kontinensen is meglehetősen specifikus formákat ölt a koncepció: ha a Barcelonai modell A városi mobilitás csökkentéséről és a természetalapú megoldások integrálásáról szól, míg az északi modell a megosztott szolgáltatásokat és a polgárok számára elérhető rekreációs területek létrehozását részesíti előnyben. Aztán ott vannak a ...-n alapuló tapasztalatok is. felülről lefelé irányuló megközelítések, mint Milánóban és Barcelonában, és több együttműködő modellamelyek különösen Németországban terjedtek el.

Alulról felfelé építkező megközelítés és a frusztráció: Berlin esete

A berlini superillákat ún. KiezblokkLétrehozásuk hivatalosan egy 2018-ban az egyesület által indított kezdeményezéssel született. Változó városok, amely 180 Kiezblocks-ot kíván létrehozni, 15-öt a város 12 kerületének mindegyikében. 2023 végén Berlinben már voltak 69 „átalakítási” projekt, különböző fejlettségi szinteken. Mindegyik a polgárok kifejezett kérésére született: minden új javaslat esetében a Változó Városok modelljében, legalább 1000 meggyőződéses és szervezett polgár.

A Covid-19 világjárvány alatt és után kívánatos és rendkívül népszerű „szuperblokkok” már talán hanyatlásnak indultak. Ez derül ki a folyóiratban tavaly júniusban megjelent tanulmányból. Városaim, „címmel”A szupertömbök felemelkedése vagy bukása? Vita a neoliberális városban széles körben elterjedt városi fenntarthatósági stratégiával kapcsolatos legújabb dilemmáinkról„Berlinben a kutatás szerint a forgalom csökkentését célzó intézkedések végrehajtása nehézségekbe ütközik.”elképesztő szintű ellenállás„a polgárok által. Miért?”

„A megvalósítási nehézségek és a koherens városstratégia hiánya a lakosság frusztrációját és a konszenzus hiányát táplálja, veszélyeztetve a szupertömbök hatékonyságát és súlyosbítva a városi társadalmi-környezeti igazságossági problémákat.”

a tanulmányban le van írva.

Hogy a városi terek helyreállítása, akár akaratlanul is, olyan dolgok létrejöttéhez vezethet, mint dzsentrifikációs jelenségek, ma már jól ismert és dokumentált.Berlin alulról felfelé építkező megközelítéseEz azonban nem tűnik megoldásnak. Épp ellenkezőleg, egy jól szervezett polgári csoport megalakulására hagyatkozva kimaradhatnak a leghátrányosabb helyzetű környékek, amelyek szinte mindig azok is, amelyek a leginkább rászorulnak a levegőminőség és az általános élhetőség javítására irányuló beavatkozásra.

Elterelt forgalom, dzsentrifikáció és irányítási problémák

A neoliberális városi gazdaságokban, ahol az ingatlanpiac nagyrészt deregulált, egy környék újjáépítése súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeketA probléma nem korlátozódik a dzsentrifikációra. Ahogy a tanulmány is kimondja,

A lakosok aggodalmai közé tartozik a gépjárműforgalom átterelése a közeli utakra, valamint a helyi lakosok esetleges elvándorlása a növekvő bérleti díjak, a helyi vállalkozások csökkenő értékesítése és a lakhatás megfizethetőségének korlátozása miatt.

Ugyanez a forgalomeltolódás a kerületi főutakon, amely a Kiezblokkok alapja, egy térbeli törés Ennek eredményeként a belső utcák lakói egészséges és csendes környezetet élvezhetnek, míg a határos utakon élők megnövekedett forgalmat, zajt és károsanyag-kibocsátást tapasztalnak.

Egy jelentős, gyakran figyelmen kívül hagyott, és Berlin esetében különösen szembetűnő akadály az ún. többszintű kormányzás az alulról felfelé irányuló megközelítésekre jellemző. Sok különböző szereplő jelenléte"koordinációs kihívásokat vet fel, amelyek akadályozzák a hatékony végrehajtást„Előfordulhat tehát, hogy a helyi közigazgatások nincsenek abban a helyzetben, hogy válaszoljanak a polgárok kéréseire. Ahogy a kutatás is megállapítja,

„A bizonytalan végrehajtás, valamint az intézkedések gyenge megértése és elfogadása azzal a kockázattal jár, hogy a politikai pártok kihasználhatják azt, hogy igazolják az eredetileg a városi környékek éghajlatváltozására megoldást kínálni tervezett beavatkozások lebontását.”

A városi adaptáció lényegében nem hagyhatja figyelmen kívül sem aegyenlő demokratikus részvétel sem innen lakhatási és bérleti díjak szabályozására vonatkozó politikák amelyek megakadályozzák a szupertömbök dzsentrifikációját. Berlinben és másutt is.

Íme három betekintés, amelyek érdekelhetik:

Klíma és zöld dzsentrifikáció: Berlin parkjainak elemzése
Oosterwold: A városi kísérlet, amely az önszerveződést ünnepli
Berlin politikai ökológiája: „Üres terek” nem léteznek